Erdély történelmi címere, nagyméretű kerámia dísz. Méretei: 32 x 40 cm.
Erdély címere, ahogyan azt ma ismerjük, a 16. század végén alakult ki. Bár az Erdélyi Fejedelemség vezetői mindig használtak címereket, pecséteket, ezek a jelképek általában saját családi címerük elemeit tartalmazták, általában keveredve a Magyar Királyság szimbólumaival. Egy 1550-ben megjelent osztrák mű Erdély címerét egy címerpajzson átfektetett, egymást keresztező kardok kompozíciójaként ábrázolja.
A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. E címerelemeket Erdély önálló államisága idején az egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták.
A címerábrák helye sokáig nem állandósult, hanem a pajzson belül vándorolt. . A jelenlegi változata valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki.
De ez az ábrázolás a 17. század alatt egyre finomodott. Az Erdély címerpajzsát kettéosztó vörös sáv először I. Apafi Mihály 1666. évi tallérján jelenik meg, azelőtt sehol sem fordult elő. Erdély címere az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, vágott fekete sólyom (turul) található. A 17. század alatt ez a címer volt használatban, melyet kiegészítettek a fejedelmi család szimbólumaival. Hivatalosan Mária Terézia adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben.
A címermezőt vörös pólya osztja két részre. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, vágott fekete sólyom (turul) található, jobbról arany naparctól (ma már csak egyszerű nap), balról ezüst fogyó holdtól kísérve. Alul arany alapon hét vörös bástya fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva található két sorban (4+3) elhelyezve. Két oldalán allegorikus nőalakok kísérik, jobbról az igazságosság, balról a bőség, a jutalom szimbólumai. Ezek – miután Erdély 1848-ban egyesült az anyaországgal – már nincsenek használatban.
A népek tavasza alatt a románság kérte a saját szimbólumaik megjelenítését is a címeren. Mely ugyanakkora szélességű kellett volna legyen.
Erdély címere 1867-ben beépült a Magyar Királyság középcímerébe, majd az 1918-as egyesüléskor a román címerbe.
Egy elképzelés szerint a román zászló színei Erdély címeréből származnak. A szabadságharc során ezek a színek Magyarország és Erdély egyesítését szimbolizálták. A román kormány 1848 nyarán hivatalos zászlajának is elfogadta a piros-sárga-kék trikolórt, hogy kifejezze ellenérzését az egyesítéssel kapcsolatban.
Sursa: Wikipedia – https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly_c%C3%ADmere
